Hunyadi kirándulás
2022.10.16-n első alkalommal került megrendezésre az őszi „Hunyadi kirándulás”, aminek keretében a Budai-hegység délnyugati részét jártuk be. A találkozónál még mindenki frissen mosolygott a kamerába, szerencsére a jókedv végig meg is maradt. A túra első szakaszán, Huszonnégyökrös-hegy felé egy először enyhe, majd kissé szigorúbb emelkedőn sikerült a combizmokat kellően bemelegíteni, így viszonylag hamar, már az első pihenőnél lehetett látni, hogy Levente Mester mit ért „laza túra” alatt😊.
Tovább haladva a sárga jelzésen, egy viszonylag könnyű szakasz következett először a Csíki-hegy oldalában, volt némi dzsungelharc ott, ahol nem volt út (helyesebben volt, csak lezárták), majd talán a legkeményebb kaptató következett a Szállás-hegyre. Itt néhány túratársunknak már nem volt annyira őszinte a mosolya és a légcserét sem kizárólag a tüdejükön keresztül végezték.
A legifjabb korosztály ebből semmit sem vett észre, szaladtak felfelé ott, ahol páran csak bukdácsoltunk. A rövid, de igen intenzív mászás után újra egy negyedórás kalóriautánpótlás következett a nézelődés illetve a fotózás mellett, aminek végére mindenki frissen, feltöltődve vágott neki a következő szakasznak. Itt jegyezném meg, hogy a kilátás minden „szenvedésért” kárpótolt minket, bármerre fordultunk, csodás volt.
A következő szakasz egy rövid ereszkedéssel kezdődött, ahol a köves talajon csak arra kellet figyelni, hogy a kisebbek ne szaladjanak 😊. Ezután egy kissé köves dózerúton rövid emelkedő következett a Vitorlázó emlékműhöz. Az emlékműnél újabb pihenő, majd a csapatból páran a rövidebb utat választva a Szállás-hegy keleti oldalán visszatértek a starthoz. Nekik a napi etap ~11,8 km lett így. A csapat elszántabb része ezután a Piktortégla üregek felé vette az irányt, majd a Sorrento következett ahol ismét próbára tehették állóképességüket. A hosszabb túra a végére majdnem 16 km lett.
A csapat „utóvédje” végül 15:00 körül érkezett meg a megérdemelt uzsonnához, amit ezúttal is a Hunyadi SE fő bográcsmestere Bacsa Peti készített és ahogy az lenni szokott, mind ízében, mind pedig a mennyiséget tekintve fejedelmi volt. Köszönet érte! Úgy gondolom, hogy egy nagyon jó hangulatú, családias programot sikerült összehozni, aminek tagadhatatlanul volt „némi” sportértéke is. A túra végi hangulatról csak egy fotót mellékelnék, azt hiszem, mindet elmond!
Végezetül szeretném mindannyiunk nevében megköszönni Anitának és Grabónak, hogy összehozták ezt a remek túrát, a résztvevőknek pedig köszönöm a jó társaságot!
Üdv: Balogh Károly